Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
2002. február |
- |
Zűrzavar van afelől, hogy Antarktisz jege miért származik - szemmel láthatólag - sok póluseltolódási ciklussal korábbról. Ha valaki megvizsgálja az elmúlt pár eltolódást, akkor világossá válik, hogy a Déli-sark vagy az Antarktisz felett volt, vagy csak részben az Antarktiszon, vagy valahol a közelben az óceánon. Amikor egy sark a szárazföld közelében van a vízen, a földtömeg megtartja a jegét ennek a nagy darab jégtáblának a befolyása miatt. Ez azért van, mert a partokat mossa a hideg víz, és a hideg légáramlat. Ahogy azt a ZetaTalkban elmondtuk, az előző eltolódás az Északi-sarkot Grönlandról a jelenlegi helyére mozdította el. Ezt megelőzően az a Kelet-Szibériai-tenger fölött volt, észak felé húzva Szibériát, ahol a legnagyobb számú mamut kihalás történt. Nyomon követve az Északi-sarkot az elmúlt pár eltolódás során, lehet látni, hogy egy időt Skandináviánál töltött, ahol visszafelé számolva a 4. és az 5. eltolódás között tartózkodott. Amikor Skandináviából Észak-Szibéria sarkvidéke felé mozdult, Európa felmelegedett, a gleccserei megolvadtak. Skandináviát megelőzően az Északi-sark Észak-Amerika közepénél helyezkedett el.
Az özönvíz azért történt, mert az idő alatt, hogy az Északi-sark Észak-Amerika fölött volt, a Déli-sark Indiától délre, az óceánon helyezkedett el. Amikor az Északi-sark Skandinávia felé húzódott, a Déli-sark az Antarktisz másik oldalán foglalta el az új helyét. Azonban - mivel vízen volt - a korábbi Déli-sark alulról kezdett el olvadni, egy méhsejtszerű alakban úszva a vízen. Egy csomó hideget megőrzött, mivel az Antarktisz felől érkező óceáni víz elosztotta ezt a hideget, így a jégolvadás nem volt teljes. Egy rákövetkező eltolódás megbillentette és összetörte ezt a méhsejt alakú jeget, így az belesüllyedt az óceánba, egy vízkiszorítási hullámot idézve elő - az özönvizet. Ez a víz Arábia irányába, és másfelé az északi irányba zúdult, emiatt a loccsanás miatt. Az Afrika és Eurázsia közti csatornákba kényszerülve - a víz a nyomás alatt azt csinál, amit csinál - szökőárba ment át. Ez nagyobb tengerszint emelkedést okozott azon a területen, ahol Noé élt, ami a Bibliában az özönvízként lett leírva. Ez a víz nem borította ilyen magasságban a világ többi részét, így - minthogy a legtöbb partvonal lehetővé tette a loccsanásnak, hogy szétoszoljon - ezeken a helyeken nem volt szökőár.