Témakör
Sorszám
Megjelent
Kibővült
Fordította
Póluseltolódás >
< 140 >
2002. január
-
longint

ZetaTalk: Beltavak


Az óceánoknak vannak olyan forrásaik, amelyek nem állnak rendelkezésre a beltavaknál, abban, hogy az óceánok körbefolyják a világot. Ez nemcsak hogy megosztja a tápanyagokat, de a szennyezőket is szétszórja. Az óceánok így képesek hasznot húzni abból, hogy az egyenlítőnél fekszenek, ahol a moszatok maximális napfényt kaphatnak. Annak mértéke szerint, hogy egy beltó mennyire mentes a vulkáni hamutól; mennyire nem mértéktelenül szemetes, hogy a víz mérgezetté válik; és annak mértéke szerint, hogy a szárazföldet mennyire éri erős, lehetőleg egyenlítői napfény; virágozni fog. A víz olyan előnyökkel rendelkezik, amilyenekkel a szárazföld nem, egy póluseltolódás után. A hamu leülepszik a fenékre, míg a szárazföldön a felszínen marad. A víz szintén csapdába ejti a hőt, egy középteret teremtve, ahol a hőmérsékletek lassanként emelkednek ill. süllyednek. Ezért, az élet a vízben túlélheti a telet, míg a szárazföldön megfagyna és éhen halna. A vízmedencék gyakran olyan tápanyagokkal is bírnak, amelyek a szárazföldről elszívódtak, a vízlefolyás során. Bár a szennyvizet egy nyűgnek tekinti az ember, ez az alapja nagy jövőbeli gyarapodásoknak. A halálból élet lesz, a természetben. Tehát, a vizek virágoznak, és az ember részéről csak azért vannak idegen környezetnek tekintve, mert ő szárazföldi állat.

A víz-alapú gazdálkodásnak a túlélő csoportok legalább annyi jelentőséget kellene tulajdonítsanak, mint a szárazföldi kertészkedésnek. A halak gyakran kilökik magukból az olyan nehézfém szennyezőket, mint az ólom, és tudnak fény nélkül is élni. Így, ez egy gyümölcsöző útvonalat képez a túlélő csoportok mérlegeléséhez. A beltavakat a következők szerint kell megvizsgálni:

  1. Útjába esnek-e vulkánok felől jövő szélnek, és ha igen, levezetődnek-e vagy van-e elég lefolyásuk, hogy ezek a szennyezők, melyeknek a felhalmozódása valószínű, felhígulhassanak és kimosódhassanak.
  2. Van-e egy lefolyó esővíztöbbletük, humuszban vagy állati ürülékben gazdagon, hogy a növényi életnek a tóban legyen valami tápanyaga.
  3. Elég mélyek-e ahhoz, hogy lehetőséget adjanak komplex életformák számára nélkülözhetetlen cirkulációknak, nem csak nyálkás algáknak lapos tavacskákban, hanem rákféléknek, stb.
  4. Mi folyik bele, és keresztül, ezeken a tavakon, vagyis lehet-e bízni abban, hogy a tó termékeny marad, és nem fog-e elmérgeződni a folyásirányban szembe jövőkkel.
All rights reserved: ZetaTalk@ZetaTalk.com