T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
1997. �prilis |
- |
A hibridjeink emberekkel val� kevered�s�t az emberek gyakran ugyanolyan f�nyben l�tj�k, mint k�t emberi kult�r�nak az emberi t�rsadalomban val� kevered�s�t ma. Olyan modelleket v�ve alapul, mint ahogyan Kolumbusz felfedezte Amerik�t, vagy mint divergens kult�r�k kudarca az asszimil�l�d�sra, �k a hibrid kol�ni�kat az emberi t�rsadalomt�l teljes m�rt�kben elk�l�n�lten, egym�st a t�volb�l gyanakv� szemekkel m�regetve k�pzelik el. Az emberi t�rsadalomban a mohamed�nok �s kereszt�nyek nem keverednek, az �zsiaiak �s az afrikaiak nem keverednek, fejlett ipar� �s primit�v kult�r�k nem keverednek; hogy tudn�nak h�t idegenek �s emberek keveredni?! Az �jid�ben, a fel�ll�s sz�mos aspektusa m�s lesz:
Egy olyan durva p�luseltol�d�st k�vet�en, mint amilyennek bek�vetkez�se most v�rhat�, maga az emberi t�rsadalom megzavarodik. A kultur�lis asszimil�ci�kkal szemben r�szben az�rt van ellen�ll�s, mert a dogma �s a trad�ci�k szil�rdan a hely�k�n vannak, �s a szok�sok er�sek. Ellen�ll�s �s vonakod�s van a v�ltoz�ssal szemben. Ahol a dogma �s a trad�ci�k a legkisebb gond, ott az asszimil�ci� nem g�tolt.
Az asszimil�ci� el�seg�t�dik ott, ahol az egyik csoport a m�sik r�v�n egy h�n �hajtott hasznos dologra vagy v�delemre tehet szert. A kereskedelem K�na �s Eur�pa k�z�tt az�rt volt k�nny�, mint mindketten akart�k a javakat, amit a m�sik aj�nlott. Az �jid�ben, emberi t�l�l�k elkeseredett csoportjai �h�tozva v�rj�k majd a kontaktust, mivel t�pl�lkoz�si hi�nyoss�gokt�l, sz�r� �hs�gt�l, gennyesed� s�r�l�sekt�l vagy f�kezhetetlen betegs�gekt�l fognak szenvedni, amelyek kor�bban gy�gy�that�ak voltak oly nemr�gi id�iben az eml�kezet�knek.
Az �nz�, �n-k�zpont� mozgat�k, melyek az asszimil�ci�t k�sleltetik, magabiztosan le fognak cs�kkenni, mivel azok az entit�sok, akik eld�ntetlenek vagy szil�rdan az �nmagukat-szolg�lni orient�ci�ban �llnak, m�s vil�gokba fognak �tk�lt�zni az emberi test�k hal�l�t k�vet�en. A ma emberi t�rsadalm�ban, a csoport egy asszimil�ci�ban befoly�s�t �s hatalm�t elvesz�teni val�sz�n� vezet�je ellen�ll. Nem sz�m�t, hogy a k�vet�k emiatt esetleg szenvednek. A legt�bb vezet� az emberi t�rsadalomban az�rt van ilyen poz�ci�ban, mert v�gyik a hatalomra �s a kontrollra, k�ny�rtelen�l bebiztos�totta azt mag�nak, �s nem �ll sz�nd�k�ban m�shol lenni, mint a kupac tetej�n. M�sokat-szolg�l� vezet�k sz�m�ra a csoport boldogul�sa, nem a saj�t maguk�, jelenti a priorit�st.