T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
1995 j�liusa el�tt |
- |
N�h�ny ember �gy �rzi, �k kellene legyenek felel�sek a saj�t genetikai fejleszt�s�k�rt, vagy felel�sek eld�nteni a k�rd�st, hogy sz�ks�g van-e egy�ltal�n genetikai tervez�sre. Ez nem �sszer�, b�r akik tagadj�k ezt a felhatalmaz�st, zajonghatnak �s vit�zhatnak ezen. Ezek az �gyek hosszas m�rlegel�sek ut�n lettek eld�ntve. Ez nem egy alkalmank�nt elv�gz�sre ker�l� dolog, b�r nem is egy-alkalmi dolog. Ez t�bb �zben el lett v�gezve a Homo Sapiensen, aki csak az�rt k�pes panaszkodni, az�rt van hozz� hangja �s agya - �ppen hogy az ilyen elj�r�soknak k�sz�nhet�en a m�ltban.
Ti vajon r�hagyj�tok-e a gyereketekre a d�nt�st, hogy j�rjon-e vagy ne j�rjon az iskol�ba? R�juk hagyj�tok-e, hogy eld�nts�k, mib�l �ll az iskola? Na �s mi a helyzet az �telekkel? B�rmi, amit �k kiv�lasztanak, tal�n az k�pezi az �telt? H�t a vitaminok, a fogmos�s, a lefekv�s ideje, �s hogy mennyit kell aludni? �rtitek a l�nyeget? Az emberek �gy gondolkodnak magukr�l, mint a feln�ttek, �s a faj fejleszt�s�nek ezen �gyei kapcs�n, mint feln�ttekkel szemben�z� feln�ttek. Ez k�zel sincs a val�s�ghoz. Amikor mi az emberekre gyerekekk�nt hivatkozunk az anal�gi�nkban, akkor ez annak �rdek�ben t�rt�nik, hogy r�mutassunk a felfog�si k�pess�gre. Amikor ti, sz�l�kk�nt vagy gondoz�kk�nt, z�lds�geket tesztek a gyerek el�, �s l�rm�s tiltakoz�st kaptok eredm�ny�l, ez nem az�rt van, mert a gyerek makacs vagy veszeked� akar lenni. Egyszer�en csak nem �rti a t�pl�lkoz�st. Pillanatnyilag eg�szs�gesnek �rzi mag�t - j�llehet az�rt, mert a sz�lei �s a gondoz�i m�r eddig is z�lds�gekkel �s hasonl�kkal etett�k -, �s nem �rti a v�laszk�nt adott indokokat. Mit jelent egy eg�szs�ggel kapcsolatos aggodalom egy olyan valakinek, aki nem volt beteg? Hogyan lehetne az, hogy valami, aminek j� �ze van, mint mondjuk a csoki, �rtson, m�g ha egyfolyt�ban eszik is?
Term�szetesen mi szavaz�ssal kik�rj�k az emberek v�lem�ny�t, hogy megtudjuk, hogyan szeretn�k folytatni, mely tulajdons�gokat �rt�kelik. Azok az emberek, akik a hibrid form�ba fognak reinkarn�l�dni, a m�sokat-szolg�l� emberek, akik m�r eld�nt�tt�k az orient�ci�jukat, �lland�an szavaztatva vannak, hogy miket r�szes�tenek el�nyben. Nem a genetikai tervez�shez sz�ks�ges l�p�sekre szavaznak. Megadhatj�tok a plasztikai seb�sznek a k�v�ns�gaitokat az orr form�j�r�l, de nem a ti kezetekben lesz a k�s. Ha az emberek �ltal �hajtott jelleg �tk�zik az �tfog� genetikai tervez�si c�lokkal, akkor ezek fel�lb�r�l�sra ker�lnek. A konfliktus, mindamellett, a Vil�gok Tan�csa el� terjeszt�dik, �s ez m�g csak nem is olyan, amiben mi, a genetikai tervez�k egyed�l d�nten�nk.
Z�tai genetika ker�l felhaszn�l�sra, mivel az emberek intelligenci�j�t emberi genetika felhaszn�l�s�val maximum csak megdupl�zni lehet. Az �gy el�rhet� legjobb egy g�niusz szint� ember, �s amire mi t�reksz�nk, amit nek�nk feladatunk megval�s�tani, az sokkal de sokkal magasabb enn�l. A telep�tia - olyasmi, amit a ti fajotok alig-alig k�pes t�mogatni - megint egy m�sik dolog. A genetikai tervez�s nem semmib�l csin�l valamit. Megv�ltoztatja a m�r eddig is jelen l�v�t, vagy beilleszt valami m�r eddig is l�tez�t. Egy harmadik fontos t�nyez� az er�szakoss�gi szint az emberi fajotokban. Az elvakult d�h szil�rd alapj�t k�pezi a genetikai �r�ks�geteknek. Ennek kigyoml�l�sa ut�n alig maradna ott valami. Ezt ott kell hat�stalan�tani, ahol megtal�lhat�, az agy valamennyi r�sz�ben, semmint egyszer�en kigyoml�lni. A z�tai genetika az ellens�lyoz�.