Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1996. május |
- |
Az elhallgatást viszonylag könnyű elrendelni, de egyre bonyolultabbá válik élni vele. Az első nehézséget az álca fenntartása jelenti a valós történettel szembeni ellentmondások mellett, maga az igazság. A második nehézség elvetni az elhallgatást, ami egy olyan lépés, mely folytonos beismerést tartalmaz, tevékenyen, vagy célozva rá, hogy az elhallgattás létezett. Ez bonyolultnak tűnhet - ha nem lehetetlennek -, a résztvevők számától és az önzésük mértékétől függően, és annak jelentékenységének függvényében, hogy mit nyerhetnek vagy veszíthetnek egy ilyen lépéssel. A harmadik nehézség megfogalmazni egy alternatív módját a kezdeti probléma kezelésére, amíg be nem következik az, hogy az eltitkolás tűnjön az egyetlen megoldásnak. A MJ12 jelenleg a harmadik álláspontra helyezkedett, újból a kezdeti problémával birkózva meg, miután évtizedekig az eltitkolás réseivel küzködött, és a kézenfekvő ellentmondásokat a tudósok, újságírók, kontakt személyek, ufológus csoportok és volt kormányzati tisztviselők kezében lévő több ezer jól dokumentált tény bizonyítja.
Maguk közt véget nem érően érvelve vajon feladják-e az elhallgatást, az ügyet kivették a kezükből a dagadó események, melyek az ellenőrzésükön kívül esnek. Az elhallgatás inkább omlik össze, mint hogy ők hagynák abba, de a hatása ugyanaz. Mi történt volna, ha az elhallgatást soha nem vezetik be, és mit jelenthetett volna a közvéleménynek az elhallgatás hiánya? Az elhallgatás-sztorival vagy anélkül, a reakció az incidensekre - mint amilyen a roswelli lezuhanás vagy az X bolygó felfedezése - ugyanaz lenne - néhányan elhinnék, néhányan gyanakodnának, néhányan elutasítanák, és az élet menne tovább mint azelőtt. Az elhallgatás, hogy egy kijelentés nem történt meg, vagy nem létezik, felcserélhető az állást nem foglaló hozzáállással, nincs mit hozzáfűzni.
Az eredmények ugyanazok, de akik az eltusolást fenntartani igyekeznek, most jobban érezhetik magukat, viszont az igazságot keresők energiáit nem irányítják kőfalba, hazugságokon dörömbölve. Kevesebb a konfliktus, és több az elmélkedés.
A tájékozottság az idegen jelenlétről kevésbé az eseteket vitató cikkekből és dokumentumfilmekből származik, mint az újabb észleléseket közvetítő általános hírekből.
Ami most más, egy hosszú és mélyen gyökerező elhallgatás eredményeként, hogy a közvélemény bizalmatlanságot érez a kormányzattal szemben. Ennek nem lett volna szükséges megtörténnie, ezt a tényt az MJ12 most ismeri fel, ahogy az Ébredés ütemesen halad előre, maga mögött hagyva az elhallgatást, mint a gyűrött piszkos lepedőt.