Témakör |
Sorszám |
Megjelent |
Kibővült |
Fordította |
1996. április |
- |
A világ feszült érdeklődéssel követte, az első Apolló holdraszállást - az emberiség számára az elsőt. A megjegyzések, amelyeket az elképedt űrhajósok tettek, akik észrevették a jeleket, hogy ők nem az első látogatók a Holdon, mindenféle spekulálások kiváltói voltak. Mit láttak? A Földről a Hold felszíne nyugodtnak látszik, nem mossa víz és nem lévén légköre, minden mozdulatlan a himlőhelyes felszínen. Közelről azonban felfedezhető a por borította szemét és a járművek hagyta nyomok, a féreérthetetlen jelei annak, hogy az emberiség nem az első volt. Gépalkatrészek, összeomlott építmények, bemérővonalak, imitt-amott még egy-két kerék is, űrporral beborítva, mely soha nem mosódik le; ezek a tárgyak nem látszódnak másként a Földről, mint a por borította sziklák és kráterek. Elhallgattatták az asztronautákat? Kétségkívül, az azokban az időkben használatos, és alkalmanként véghez is vitt, a legvégsőkig elmenő fenyegetésekkel - halállal, mely kinyomozhatatlan, csakúgy, mint egy kivégzés. Azok, akik magas biztonsági besorolással rendelkeznek, tudják, hogy ezek nem hiábavaló fenyegetések, mivel látták őket érvényre juttatni, vagy tanultak ezekből az esetekből, és ezért eléggé komolyan veszik őket.