T�mak�r |
Sorsz�m |
Megjelent |
Kib�v�lt |
Ford�totta |
2000. janu�r |
- |
Az emberekben gyakran zavarts�g van a H�v�st illet�en, mivel az �let�k oly sok szempontb�l k�v�lr�l van ir�ny�tva: megszabja a t�rsadalom �s a t�rsadalomban �l� sok ember, akik az ir�ny�t�st els�rend� jelent�s�g�nek gondolj�k. Az embernek t�rsadalombiztos�t�si sz�ma kell legyen, a gyerekei nyilv�ntartva az iskol�ban, stb., �s sz�mos b�kly� van az �letben, ahol az emberek nem szabadok vagy nem f�ggetlenek a vezet�s vagy a vezet�s h�l�zat�t alkot� sok-sok ember ir�ny�t�sa al�l. Emberek gyakran az�rt vannak ezekben a vezet� poz�ci�kban, mert ir�ny�t�sm�ni�sok, �s rendk�v�l fontos sz�mukra, hogy ir�ny�t� helyzetben legyenek. Az �gyvitelt, a politik�t v�lasztj�k, vagy olyan foglalkoz�sokat, mint az orvosi hivat�s, vagy pr�dik�torok vagy tan�rok lesznek, mert ir�ny�thatnak m�sokat. Ez feles�gekn�l is l�that�, akik az ir�ny�t�s egy h�l�j�t sz�vik a f�rj�k �s gyerekeik k�r�, vagy igen attrakt�v n�kn�l, akik a szexet vagy a sz�ps�g�ket m�sok ir�ny�t�s�ra haszn�lj�k fel. A p�ld�k v�g n�lk�liek.
Emiatt, a 3. denzit�s� entit�sok zavarban vannak, amikor a H�v�s koncepci�j�val szembes�lnek. Azt jelenti ez, hogy �k egy tan�r ajtaj�n kopogtattak �s azt jelentett�k ki, hogy seg�ts�gre van sz�ks�g�k a tanulm�nyaikban, majd azut�n k�v�lr�l vez�nyelik �ket, f�lres�prik �ket, vagy egy �rarendet kapnak? Az emberek tudat�ban vannak a gondolat�tvitelnek, melynek sor�n valaki ugyanazon a hull�mhosszon lehet, mint egy m�sik, �s "telefon�lni" fog, amikor egy bar�t vagy egy hozz�tartoz� bajban van. Ez a gondolat�tvitel egy form�ja a H�v�snak, amir�l az emberek fogalmat alkothatnak. Alapvet�en, �k egy besz�lget�sre h�vj�k egy bar�tjukat vagy hozz�tartoz�jukat, aki akkor "telefon�l" nekik. Olykor a H�v�sra val� felk�r�s az emberi t�rsadalomban testbesz�ddel t�rt�nik. Egy n� egy saj�ts�gos m�don l�b�lja meg a karj�t, a sarkon �ll� rend�r pedig �szreveszi ezt �s a seg�ts�g�re siet. Ez egy H�v�s a rend�r sz�m�ra. Az egyik m�dja a H�v�s meg�rt�s�nek az, ha a kommunik�ci� egy olyan form�j�nak tekintitek, mely k�v�l �ll mindazokon a szok�sokon, amiket az emberek �rtenek �s norm�l esetben haszn�lnak. Ez egy �rintkez�sre �s p�rbesz�dre val� felk�r�s, melynek sor�n az ember kezdem�nyezi ezt az �rintkez�st, k�v�l az emberek �ltal felfogott �s meg�rtett m�dszereken, mint pl. a szemt�l-szembe val� tal�lkoz�s, a lev�l�r�s vagy a telefon felv�tele.
Amikor az emberek leadj�k a H�v�st egy olyan vil�gban, melyet magasabb denzit�sokb�l sz�rmaz� entit�sok l�togatnak, �k egy besz�lget�sre k�rik fel ezeket az entit�sokat. Ez t�lmegy egy besz�lget�sre val� felk�r�sen. Az ember egy intervenci�t, egy k�zbenj�r�st k�r. B�r a l�togat� entit�sok nem avatkozhatnak k�zbe, az ember ezut�n k�rheti, hogy az inform�ci�kat juttass�k el m�s emberekhez, akik tal�n �ppen azt k�rik, hogy valamiben �k maguk j�rhassanak k�zben, hogy ezzel m�sokat seg�tsenek. Ezek az emberek mindketten a H�v�st adj�k, �s minthogy a H�v�st nem �n�s �rdekelts�gb�l, nem a szem�lyes j�l�t�kb�l kifoly�lag, hanem m�sokkal val� t�r�d�sb�l adj�k, mi mint m�sokat-szolg�l� entit�sok v�laszolunk e mindk�t h�v�sra. Nek�nk mindkett�r�l tudom�sunk van, �s nem t�l neh�z a kett�t egyazon l�togat�s sor�n �sszehoznunk, fizikailag egy helyre egy �rhaj�n, egy besz�lget�sre.
Ez az eg�sz meg�r�k�t�dik a k�t ember tudatalattij�ban, akik tal�n egy bizonyos ir�nyba ind�ttatva tal�lj�k magukat, arcokat f�rk�szve egy t�megben, mondjuk, �s kisv�rtatva �gy tal�lj�k, hogy b�r idegenek, m�gis �gy besz�lnek egym�shoz, mint r�g-elveszett fiv�rek. Mindketten azt l�tj�k, hogy a m�sik ugyanazon a probl�m�n t�rte a fej�t, �s hogy a m�sik rendelkezik egy megold�ssal, amit a m�sik keres. Ez �gy t�nhet, mint egy figyelemre m�lt� egybees�s, 'v�letlen', �m ez egy�ltal�n nem v�letlen. T�bb ember adta a H�v�st, �s t�bb idegen l�togat� figyelt ezekre a h�v�sokra. Ez egy k�r�s inform�ci�kra, egy megbesz�l�sre, egy szem�lyes tan�cskoz�sra vagy egy lehet�s�gre. Ez nem k�l�nb�zik egy ajt�n val� kopogtat�st�l vagy egy lev�l�r�st�l, kiv�ve, hogy ez az ember tudatos ismeretein k�v�l t�rt�nik. Az embernek tudatalatti ismeretei is vannak, a lelke pedig k�ts�gtelen�l ismer�s. A H�v�s egyszer�en egy elt�r�bb fajta kommunik�ci� m�s entit�sokkal.